A bunkóságra nincs magyarázat

2025. június 4.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Illusztráció Fotó: Northfoto

A közeli általános iskolába kocsin hozzák a gyerekeket. Apuka a dzsippel úgy áll be két helyre, hogy mögé csak manőverezve lehet. Nem az autó mérete, hanem a trehánysága miatt.

Anyuka kis autóval szóváteszi. Válasz: Beálltál, nem? Akkor mit jár a szád?

Ha szemtanúként megjegyezném:

most tanulta meg a gyerek, hogy senkire nem kell tekintettel lenni

–, én is megkaptam volna a beosztásomat. Akkor azt is megtanulhatta volna a gyerek, hogy szabad az idősebbel tiszteletlenül beszélni.

Elfogyó sávból be szoktam engedni magam elé egy-két autót. Villantással jelzem, hogy jöhet, vészvillogóval illik megköszönni a gesztust. Egyre kevesebben teszik.

Új kommunikációs tudományág van kialakulóban: azt magyarázza, hogy az X, Y, és Z nemzedékek miért nem értenek szót az idősebbekkel. Azt olvastam egy tanulmányban, hogy mivel a virtuális térben köszönés és név nélkül, tegeződve lehet hozzászólni akár politikusok, sztárok és celebek posztjaihoz is, nem várható el a gyerekektől, hogy a való életben köszönjenek, magázódjanak, és megadják a tiszteletet.

Köszönni, megköszönni, bocsánatot kérni, bemutatkozni, magázódni, a másikat emberi méltóságában nem megbántani: otthon kell megtanulni.

Lehet elméleteket gyártani, és disszertációkat írni a témában, de a bunkóságra nincs magyarázat. És mentség se. Szerintem.

Google News
Kövesd a Kiskegyed cikkeit a Google hírekben is!

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a hírlevelünkre itt.


Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
OSZAR »